Magyarország európai integrációja mellett elkötelezett agytrösztként a Policy Solutions mindig is kiemelt feladatának tekintette hazánk és az Európai Unió politikai és közpolitikai kapcsolatának vizsgálatát. Az elmúlt években prioritásunk volt olyan kutatások publikálása, melyek a „menni vagy maradni” kérdésen túlmutató, árnyaltabb képet adnak arról, hogy miként látják a magyarok az ország helyét és jövőjét az Európai Unióban. E kötet, melynek megjelenésével egyben a Policy Solutions fennállásának 15. évfordulóját is ünnepeljük, folytatja ezt a hagyományt: a korábbi hazai kutatásokhoz képest mélyebben és több szempont beemelésével tárja fel a magyar uniós attitűdöket.

Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy mit jelent az EU a magyarok számára 2023-ban, mit tartanak az uniós tagság legfontosabb előnyeinek és hátrányainak, és hogyan vonják meg az uniós tagság gazdasági mérlegét. Kiemelten foglalkozunk azzal, hogy miként vélekednek a hazai választók az Európai Unióban zajló folyamatokról, és milyen változásokat szeretnének látni az EU prioritásaiban: milyen értékeket képviseljen az EU és milyen globális szerepet játsszon a jövőben? Az uniós forrásokkal kapcsolatos elképzelésekből is képet kaphatunk arról, hogy mely területeken szeretnék a magyarok igazán, ha az uniós tagság hatást gyakorolna az életükre. Ezért bemutatjuk, hogy a magyar választók szerint elsősorban milyen célokra kellene fordítani az uniós pénzeket. Ahhoz, hogy feltárjuk, a magyarok milyen Európát szeretnének, arra is kitérünk, hogy a magyar társadalom milyen új tagállamokkal bővítené az Európai Uniót. Megvizsgáljuk továbbá azt is, hogy mely közpolitikai területeken szeretnének a magyarok az EU-nak hatásköröket adni, és mely kérdésekben tartanák szerencsésnek, ha kizárólag nemzeti hatáskörben lennének. Korábbi kutatásainknak köszönhetően számos kérdésben az időbeli változásokat is bemutatjuk.

"Milyen Európát szeretnénk? A magyar társadalom és az Európai Unió 2023-ban" innen letölthető. 

Főbb eredmények: 

- Stabilan 70 százalék felett Magyarország uniós tagságának támogatottsága.

- Az Európai Unióval kapcsolatos tudás szintje érdemben meghatározza, hogy mennyire támogatják a magyarok az ország EU-tagságát. EU-tudástesztünk eredményei alapján a magasabb tudásszint felé közeledve jelentősen növekedik az EU-pártiak és csökken a HUXIT-kérdésben bizonytalanok aránya.

- A magyarok az uniós tagságot elsősorban anyagi okok miatt tartják előnyösnek.

- Az uniós tagság legnagyobb hátrányai: túlzott szabályozás, nemzeti szuverenitás gyengülése, migráció, uniós források befagyasztása, szankciós politika

- A magyarok többsége (50%) szerint Magyarország több pénzt kap az EU költségvetéséből, mint amit befizet, de a megkérdezettek 36 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarország nettó befizetővé vált. Az EU gazdasági legitimációjának lassú eróziója: a két évvel ezelőtti állapothoz képest 2023-ra 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint Magyarország nettó befizetője az uniós költségvetésnek. 

- A magyar társadalom erősen megosztott az Európai Unióban zajló folyamatok jelenlegi irányával kapcsolatban: 44 százalék szerint jó, 47 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok az EU-ban.

- A magyarok szerint 2023-ban az EU leginkább a demokrácia és a jogállam védelmét (35%), az EU-n belüli munkavállalás, tanulás és utazás szabadságát (28%), illetve az uniós állampolgárok életszínvonalának javítását (25%) képviseli.

- 2023-ban a kormánypártiak és az ellenzékiek is azt várják a leginkább az EU-tól, hogy a béke értékét képviselje. A megkérdezettek 44 százaléka a békét jelölte meg az első három legfontosabb érték között, 35 százalék jelölte meg az állampolgárok életszínvonalának javítását, 31 százalék szerint pedig az EU-nak főként a demokrácia és a jogállam védelmét kell képviselnie a jövőben.

- Ami az Európai Unió globális szerepét illeti, a legtöbben (40%) úgy vélik, hogy „szociális Európaként” kellene példát mutatni a világ többi része számára. Az élen végző „szociális Európa” mellett az egységes gazdasági fellépést a világgazdaságban is rendkívül sokan (33%) tartják prioritásnak. Hasonlóan nagy arányban (32%) válaszoltak úgy, hogy az EU-nak a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok globális védelmezőjének kell lennie.

- A magyarok elsősorban az egészségügyre és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására költenék az uniós forrásokat.

- A magyar társadalom nyitott az EU további bővítése felé, de Ukrajna EU-tagságát a többség ellenzi.

- A fideszesek többsége szerint is teljesíteni kellene az összes mérföldkövet az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében, de az Erasmus program felfüggesztése megosztja a magyar társadalmat.

- Kétharmados többség az euró bevezetése mellett. A többség támogatja Románia schengeni csatlakozását és a közös európai hadsereg felállítását is. 

"Milyen Európát szeretnénk? A magyar társadalom és az Európai Unió 2023-ban" innen letölthető. 

Szerzők: Bíró-Nagy András - Juhász Vanessza - Szászi Áron - Varga Attila

A tanulmány a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest támogatásával készült.